Aki Bihar megyében jár igencsak megszereti ezt a vidéket, pedig a sima, alig emelkedő magaslatokkal tűzdelt tájakat nem mindenki tudja fenntartás nélkül elviselni. Mégis, nekünk nagyon is teszett.
Bihar községben sétálva meglepően vesszük tudomásul, hogy itt a gazdaszellem nem halt ki, sőt...
A főúton végig haladva egy sor üzletet, láthatunk, ahova ha bemegyünk, akkor szinte mindent megtalálhat az ember amit szem és száj megkíván.
Utunknak igencsak pontos végcélja van éspedig a HANGYA fióknak az elnökének a háza. Otthon találjuk a Méhes Zoltán elnök urat, akivel aztán együtt elindulunk helységlátogatásra. s végül a régi, a történelmi HANGYA központjához megyünk, ahol parázs beszélgetés alakul ki.
Egy kis idő után megérkeznek a többi alapitótagok is akikkel a jövőévi tervekről szeretnénk beszélgetni.
Megtudjuk, hogy a többi tag is gazdálkodik és nagyon rájöttek arra, hogy nem elég a terméket előállitani, hanem el is kell azt adni, de csak feldolgozva lenne érdemes.
Egy csomó ötlet is kipattan végül a tagok abban egyeznek meg, hogy ideje partnerkapcsolatokat is belevonni a munkafolyamatokba.
A beszélgetésünket egy bogrács mellett folytatjuk, majd a kávéiszogatás közben arra jutunk, hogy ezután többször is meg kell a központi vezetőséget kérni, hogy látogasson el Biharra.
A hasznos beszélgetésekből, ötletekből majdnem két ívnyi irópapírt töltött meg a jegyzőkönyvírónk.
Elköszöntünk és kellemes érzésekkel távoztunk.
Amig hazafele duruzsolt az autónk, eszünkbe jutott a háziasszonyunk kérése, hogy inditsuk el a Bihari Hangyát, nos ezt mots megtettük. Olvassák ezentúl Önök is. Horváth Zoltán
Niciun comentariu:
Trimiteți un comentariu